Fogyasztóvédelem és a ZEPTER
Egy nagyon érdekes oldalra bukkantam minap. Ez a http://www.febesz.eu/ oldal, ahol rengeteg fogyasztó védelmi írás található. Az egyik aloldalon pedig olyan értékes információkra bukkantam, amit nem is hittem. Átirányított egy ugyanis egy másik hasznos oldalra. http://bekeltetes.hu/index.php?id=egyutt_nem_mukodo_vallalkozasok Egy régi ismerős nevét is megtaláltam, ami a LUX. Bizonyára tudja, hogy a LUX is forgalmaz víztisztító berendezést és ozmózis víztisztítóként értékesíti helytelenül, hiába tartalmaz a berendezés ozmózis membránt, mégsem felel meg egy ozmózis víztisztítóval szemben támasztott paraméterezésnek.
A legérdekesebb feljegyzést viszont arról a cégről találtam akivel idáig nem volt problémánk, mármint a víztisztítóját illetőleg, hiszen nem csökkentette az ozmózis membrán és így a víztisztító hatásfokát átépítéssel. http://www.bekeltet.bkik.hu/15-Teljesitett-ajanlasok . Itt található meg ugyanis a ZEPTER -ről szóló békéltetőhatározati végzés, illetve ajánlás. Ugyan légtisztítóról van szó, amihez semmit nem értek, de nagyon tanulságosnak találom.
A „probléma” esetükben nem a termékkel, hanem az értékesítési folyamattal, illetve az ügyfélkezeléssel van. A panasz kivizsgálásáról már nem is szólva. Kissé tömörnek tűnhet az anyag, de megéri elolvasni. Az általam fontosnak és fordulatosnak vélt helyeken vastagítottam.
Az alábbiakban teljes egészében CTL C+CTL V.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Zepter International Ungarn Kft. (1437 Budapest, Pf.: 788) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak a PWC-570 típusú légtisztító visszaszolgáltatása mellett 192.000,- Ft-ot (azaz: Százkilencvenkétezer forintot) a fogyasztó által meghatározott bankszámlájára történő átutalással.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozástól vásárolt légtisztító készüléket vissza szeretné adni, mert becsapták, a hitelt nem tudja fizetni. A hitel felvételekor azt az információt kapta, hogy egyenlő részletekben kell a termék vételárát, azaz 190.000,-Ft-ot kifizetni. Ehhez képest 350.000,-Ft összegű hitelt kell visszafizetnie. A hitel ügyében az XY Banknál bejelentéssel élt.
A vállalkozás megbízott értékesítője annak érdekében, hogy a terméket fogyasztó megvegye, 100.000,-Ft árengedményt ígért, 2-szeres 30.000,-Ft értékű bónusz megszerzését ígérte. Azért, hogy vásároljanak, 3 személy győzködte őket nap mint nap visszatérve. A fogyasztó a mai napig nem tudja, mennyi a légtisztító ára. Szerződést nem kapott, a vásárlással és hitellel kapcsolatos iratok a fogyasztó lakásán kerültek aláírásra, a rendelkezésére álló iratokon szereplő tanúkat azonban nem ismeri.
A légtisztító beszerelését követő 4. napon jelezte telefonon a vállalkozás megbízott értékesítőinek elállási szándékát, azonban a telefont a megbízott azonnal letette.
A fogyasztó előadta, hogy csak oxigénnel tud közlekedni, felesége nehezen jár.
Fogyasztó mellékelte:
X áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsön szerződését (2012.05.23.)
XY Bank válaszlevelét
Vállalkozás válaszlevelét
A fogyasztó kéri a készülék visszavételét, a szerződések felbontását.
A meghallgatás 2012. szeptember 11. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratában előadta, hogy a fogyasztóval 2012.05.23. napján kötött szerződést, amely szerint banki hitel útján történik a vételár kifizetése. A fogyasztó 2012.07.03. napján közölte velük elállási szándékát. Az elállás későn érkezett, a szerződésben írt határidőn túl, a szerződés teljesült, ezért nincs lehetősége a szerződés felbontására, és a vállalkozásnak a vételárat a bank részére nincs lehetősége visszautalni. A válaszirathoz csatolta a rendelkezésére álló aláírt szerződést, a kiszállításról készült iratot, a fogyasztó levelét és a fogyasztó részére küldött leveleit.
A meghallgatáson a fogyasztó képviselője személyesen megjelent, az eljáró tanács összetétele (Dr. Kapás Irén, Dorogi András, Dr. Geönczeöl Csaba), ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012.08.21. napján átvette.
A fogyasztó képviselője a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. Kiegészítette azzal, hogy a vásárlást megelőzően egy árubemutatón vettek részt, ahol nyertek 10 alkalomra szóló kezelést. Így kerültek kapcsolatba az értékesítőkkel, és így jöttek az értékesítők a lakásukba. A légtisztítót azért ajánlották, mert a fogyasztónak oxigéndús levegőre van szüksége. Kipróbálni a készüléket nem volt lehetőségük. Már az első alkalommal kijelentették, hogy nem tudják kifizetni a felajánlott légtisztítót. A légtisztító teljes vételárát nem közölte az értékesítő, csak azt, hogy Uniós támogatás és 2 kupon alapján 100e Ft + 60eFt összeget spórolhatnak. Még így is drága volt, ezért hitelből akarták megoldani a vételár kifizetését. 2 bank (Budapest Bank és Unicredit) is elutasította a kérelmüket, majd az értékesítő közölte, hogy kezébe veszi az ügyet, és egy adatok nélküli hiteligénylési kérelmet íratott alá a fogyasztóval. Ekkor már megkapták a hitelt, azonban ezt annak eredményeként kapták meg, hogy a hitelkérelemben a fogyasztónak nem a valós nyugdíja került feltüntetésre. A hiteligénylés során a fogyasztót senki sem tájékoztatta arról, hogy mekkora összeget kell teljes egészében kifizetnie, mekkora lesz a teljes visszafizetendő összeg (Hitel), a hitelszerződésről semmilyen tájékoztatást nem kapott. A fogyasztó képviselőjének előadása szerint a megküldött kölcsönszerződésen szereplő tanúkat nem ismerik, az aláíráskor nem voltak jelen. A hitel kérelmet abban a tudatban töltötték ki, hogy egy kamatmentes kölcsönt kérnek a 190.000,-Ft összegre, amely a légtisztító vételára.
A légtisztítót a vállalkozás kihozta, és beszerelte. Ezt követően kapták kézhez a kölcsönszerződést, amelyből kiderült fogyasztó és felesége számára, hogy becsapták őket.
Ezt követően felhívták a vállalkozás központi ügyfélszámát, és a számláról bemondták a szerződés számát, amely alapján sikerült a szerződés beazonosítása. A fogyasztó előadta a vele történteket, azonban tájékoztatást nem kapott. 2012. június 11. napján telefonon közölte a fogyasztó a vállalkozással, hogy le kívánja mondani a szerződést.
Átadta a rendelkezésére álló iratokat: Jótállási jegyet, szállítólevelet, vállalkozás számláját 192.000,-Ft összegről – amelyet ugyanekkora összegű banki hitelből a számla szerint a fogyasztó megfizetett.
A fogyasztó képviselője ismételten előadta, hogy a fogyasztót becsapták, nem akart ilyen tartalmú szerződést kötni, hitelszerződést ilyen formában nem akart kötni, korábbi kérelmén túl kéri a szerződés előtti állapot visszaállítását.
A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés semmis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 200.§ (2) bek. és az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. r. (továbbiakban Korm. r.) 3.§ (3) bekezdése alapján. Ezen túl a szerződés érvénytelensége is megállapítható, mivel a fogyasztó a szerződés megkötésekor annak lényeges körülményeiben tévedésben volt, ill. a szerződés lényeges pontjaiban a felek nem állapodtak meg, és a szerződéskötés helye a szerződés alapján nem állapítható meg.
A fogyasztó írásbeli kérelme és képviselője előadása alapján megállapítható, hogy a fogyasztót folyamatosan presszionálva vették rá egy olyan szerződés megkötésére, amelyet saját elhatározásából és anyagi lehetőségei alapján nem kötött volna meg.
A vállalkozás által becsatolt 2012.05.23. napján kelt szerződésben kitöltetlen maradt a szerződés megkötésének helyét meghatározó 1. pont, a fizetés módját és esedékességét meghatározó 2. pont, az áruvásárlási kölcsön igénybevételének szabályait meghatározó 3. pont.
A Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint: „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
A Korm. r. 3.§ (1)-(3) bekezdése szerint:
„(1) A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4. § szerinti jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és – ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat.
(3) Ha a vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.”
A Korm. r. 4.§ (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig,
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig
gyakorolhatja
(3) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.
(5) A fogyasztó (1) bekezdés szerinti elállása esetén a vállalkozás nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni.
(6) Nem gyakorolhatja az (1) bekezdés szerinti jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.
(7) Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja az (1) bekezdés szerinti jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.”
A szerződéses pontok kitöltésének hiányában nem állapítható meg annak ténye, hogy a vállalkozás eleget tett a Korm. r.–ben írt tájékoztatási kötelezettségének. Ezen túl a szerződéskötés helyének megjelölése hiányában a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy ismerje elállási jogát, a szerződés átadásának hiányában pedig az elállási jogának gyakorlása sem állt módjában. Így a szerződés a Korm.r. 3.§ (3) bek. alapján semmis.
A fogyasztó és a vállalkozás ezen túl a szerződés lényeges pontjaiban nem állapodott meg, és kétséges, hogy a szerződés egyáltalán létrejött-e.
A Ptk. 205. § (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.”
Így a vételár fizetésének módjában és esedékességében ill. az áruvásárlási kölcsön igénylése esetén a szerződés érvényessége tárgyában nem állapodtak meg. Magát a szerződés kötés helyét sem rögzítették. A szerződés tárgyát átadták ugyan, azonban a vételár kifizetése nem a fogyasztó akarata szerint valósult meg.
A fogyasztó ezen túl tévedésben volt a szerződés megkötésekor a szerződéses összegben, az általa ismert szerződéses összeg fizetési feltételeiben és teljesítésének módjában ill. esedékességében.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását követően, a fentiek alapján megállapította, hogy a szerződés semmissége miatt a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításának van helye. Így a vállalkozás köteles visszafizetni a részére kifizetett vételárat.
A fogyasztó ún. „ügyviteli költségek” iránti igényt nem terjesztett elő.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita
tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. szeptember 11.
Eddig tartott az idézet.
Pár megjegyzés azért lenne itt, ami szerintem nagyon fontos!
Ebből az okiratból egy többszereplős kis történet rajzolódik ki elöttünk. Akármennyire is azt gondolnánk, hogy mennyire csak egy résztvevő követett el hatalmas hibát, ez sajnos nem igaz. Természetesen már kötelességből is a vásárló pártján állok, de azért nem feledjük el az Ő felelősségét sem ügyben. Bizony neki is van, akármennyire leszek most ettől kevésbé szimpatikus, attól azért az úgy van. Kezdjük is vele.
A fogyasztó szemszögéből:
Már a legelején kezdődik a probléma, amikor is termékbemutatón vesznek részt. Szinte minden média tele van azokkal a hírekkel, hogy mennyire veszélyes ez, pláne az idős, vagy idősödő emberekre. Bizony itt nem egyszerű érzelmi zsarolások vannak.