Finom vezetékes ivóvíz

A vezetékes vízszolgáltató nagyon jó akciót szervezett, ahol egy bevásárlóközpontban kóstoltatták az ország különböző víznyerő helyeiről származó ivóvizeket az arra kíváncsiakkal. Érthető, hogy kellett valamilyen megmozdulás, mert a tavalyi év (sőt az azelőttiek se nagyon) nem volt a vezetékes vízé. Ez az állítás igaz az ásványvizes szakmára is, de most őket hagyjuk békén.

Finom-e a finom vezetékes ivóvíz?

Persze tudom, hogy a szakértők nem felejtkeztek meg róla, mert ugye ők azért is szakértők, mert annyira értenek hozzá, de azért felhívnám a figyelmet egy nagyon fontos dologra. A forrásvíznél nincsen finomabb! Enyhén édeskés íze nagyon kellemes. Ez több mindennek köszönhető, többek között a ásványi anyagok dússágának is. Ezzel a ténnyel nem is érdemes vitatkozni, mert tényleg a forrásvizek a legfinomabbak. DE!

A víz íz játékban, ahol a vezetékes vízszolgáltató büszkén mutatta a víznyerő helyeiről kinyert víz ízét kissé megtévesztő. Vajon kitalálja, hogy mi lehet itt a bökkenő?
Segítek. Csak az a gond ezzel a játékkal, hogy a vezetékes vízszolgáltató nem azzal büszkélkedett, hogy a fogyasztóknál (tehát az Ön lakásában) milyen finom a víz, hanem csak azzal, hogy a víznyerő helyéről származó minta milyen finom. Az meg a kutyást sem érdekli. A finomság meg nem egyenesen arányos a tisztasággal, ezt csak halkan jelezném.

A legnagyobb 2 probléma a vezetékes ivóvízzel.

Minden tiszteletem a vízszolgáltatóké, hiszen hazánk vezetékes vízellátása európai színvonalú. Ez persze azért sok helyen még nem így van, hiszen a bizonyos településeken az arzén és a nitrit-nitrát azért még jócskán okoz problémákat a vízminőséggel kapcsolatban. Erről többet nem is írnék, mert amúgy is személyes támadásnak veszi a vízművek és a vezetékes víz rajongók az írásaimat, pedig nem ellenük irányul, csupán tényszerűen mutatom be a másik oldalt.

Az, hogy a lakásban folyik olyan minőségű ivóvíz, amit lehet fogyasztani, az nagy dolog. Ezt őszintén vallom, hogy a civilizáció egyik hatalmas vívmánya a vezetések víz. Tudom azt is, hogy ez a vezetékes víz sokkal jobb mint pár másik országban. Például nagyon bátor az aki az indiai vezetékes vízből kortyolgat, stb… Vannak ilyen helyek még a földön. Magyarország nem ilyen, nálunk azért nem kell olyan problémákkal szembesülni mint Indiában. Most már, hogy ezt tudjuk, lássuk a két legnagyobb problémát ami a vezetékes ivóvízre jellemző.

1. KLÓR. Hozzáadott érték helyett a vezetékes ivóvíz tekintetében hozzáadott klórról beszélhetünk minden esetben. Mielött összeesküvés elméleteket gyártanánk, le kell szögeznünk, hogy a vízművek nem azért használja ezt az egészségesnek csöppet sem mondható anyagot, mert nincsen jobb dolga. Sajnos ez kötelező rossz, hiszen ha nem adna klórt a vízhez, akkor komoly járványok törhetnének ki a vezetékes vízhálózat használói között. A klórral tulajdonképpen fertőtlenítik az ivóvizet.
   Ez az anyag felelős a víz kellemetlen szagáért és ízéért. A klór miatt nem lehet igazán zamatos és jó ízű italokat és ételeket készíteni a vezetékes ivóvízből.
   Ezek mellett a klór nem feltétlen áldásos az egészségre. Gondoljon csak bele, hogy mely szerveknek nem előnyös ha fertőtlenítő szerrel bombázzuk. Tulajdonképpen egyiknek sem előnyös!
2. VEZETÉKES HÁLÓZAT. A vezetékes víz sajátossága, hogy vízhálózaton jön hozzánk, amit vezetékek alkotnak. Ez a vízhálózat bizony nem steril, hiszen ezt nem is várhatjuk el tőle. Azaz pontosabban elvárható lenne, hiszen a vízszolgáltatók sosem beszélnek arról, hogy ezek a csővezetékekben ne bújócskázzunk fehér ruhában. Csak azt mondják, hogy őnáluk milyen a vízminőség. Na ez sem érdekli a kutyát sem. Az a fontos, hogy nálunk milyen a vízminőség, a vezeték végén. Ha még ehhez hozzáesszük a víz útja, azaz amit a vezetékben tölt az a szerencsétlen víz az 24 óra jobb esetben. Rosszabb esetben ez ennek a többszöröse is lehet. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a víz odafigyelt kémiaórán és ezért jól old, akkor beláthatjuk, hogy nem a legjobb választás a tisztaság szinonimájaként a vezetékes vízre tekintenünk.

Íme egy érdekes comment:

Nem akarom elvinni ezt a bejegyzést az eternit irányába, csak lássa, hogy mennyire patt helyzetben lehet lenni néha. Ez egy nagyon érdekes meghatározás lesz:

Most pedig a sok ezer forintos kérdés.
Ön tudja, hogy mikor épült a vízhálózat az utcájában, a kerületében, a városában, amin keresztül a vízszolgáltatótól jön a víz?

A fenti két fő „tényezőből” beláthatjuk, hogy nem a víztisztító telepeken történő tisztítási folyamattal és víztisztítási víz minőséggel van probléma többnyire. Azt azért tudatosítsuk, hogy vannak még olyan helyek, ahol még mindig lajtos kocsi viszi az ivóvizet rendszeresen.

Csak a tiszta víz tiszta.

Minden élelmiszernél nagyon körültekintően járunk el, hogy milyen minőségű és tisztaságú. Gondolja el, ha például csirkemell filé érkezne vezetéken, csomagolás nélkül, a város másik végéről és még enyhén behintenék klórral, akkor mekkora bizalma lenne a termék iránt. Tudom, hogy túlzó a példa, de jól szemlélteti a vezetékes hálózat problémáját.

Van erre is megoldás, hiszen egy víztisztító berendezések forgalmazásával foglalkozó cégtől ezt el is várhatja 🙂 Pont ezért találták ki az ivóvíz utótisztítókat, amiket mi már csak víztisztító névvel illetünk. Szó sincs arról, hogy a vízművek munkáját átvennék ezek a berendezések, tehát részemről nem is értem, hogy miért ez a nagy ellenségeskedés és érzékenység részükről. Nem a víztisztító berendezés a vezetékes víz konkurenciája, ellenkezőleg. Egy víztisztító berendezés (legyen az akármennyire is szuper) vezetékes vízzel működik, nem levegővel. Tehát tulajdonképpen kiegészíti és a végfelhasználó számára biztonságosabba teszi a vezetékes ivóvizet. Nem lehet megkerülni és kiváltani a vízszolgáltatót. Tehát amit el lehet várni a vezetékes víztől azt megkapjuk. Aki ennél „jobba”, vagy biztonságosabbat, vagy kiegészítettebb (lúgosabb, ionizáltabb, stb…) ivóvizet szeretne, az vegyen egy víztisztító berendezést. Aki beéri a vezetékes vízszolgáltató minőségével és az esetleges szennyeződések határértékeivel, az maradjon a vezetékes víznél. Nem kell ezt túl ragozni!

Ha viszont a vezetékes vízre esküszik, akkor nehogy meglássam a boltban ásványvizet vásárolni, mert az eléggé nagy blama lenne.

A vezetékes víz valódi ellensége.

Fentebb tisztáztuk, hogy ez nem a víztisztító, hiszen a víztisztító működéséhez elengedhetetlen a mikrobiológiailag nem fertőződött vezetékes vízhálózat. Tehát tulajdonképpen a vezetékes víz és a víztisztító berendezés kéz a kézben jár. A legjobb ha együtt járnak, nem pedig külön.

 [slogan]Azt ugye nem akarja bemagyarázni senki, hogy a vízszolgáltató egészségesnek ítéli a klór lenyelését, még ha az mindenféle határérték alatt is van. Vonatkozik ez az egyéb lebegő anyagokra, amit az ivóvíz a vízvezetékből tud felvenni, kioldani. Tényleg ragaszkodnunk kell ahhoz 2015-ben, hogy ezeket az anyagokat lenyeljük? Nem hiszem el, hogy bárki is a határérték alatti „szennyeződést” tartja jobbnak, a teljes szennyeződés mentes víznél![/slogan]

A vezetékes vízszolgáltatóknak nem a víztisztító berendezésekkel van dolguk, hanem az egész vízhálózatot leváltani igyekvő palackos vizekkel és egyéb üdítőitalokkal lehet problémájuk. Egy műanyag palackban, eltérő és ki tudja milyen tárolási körülmények között, sok kémiai folyamat tud lejátszódni, ami nem feltétlen teszi egészségesebbé a palackban lévő folyadékot. Azt már nem is említve, hogy nem kevés időt töltenek a műanyag flakonban ezek a folyadékok.

Abba már nem akarok belemenni, hogy ezek a vizek és üdítők már a gyártásuk pillanatában túl nehezek (ásványi anyag), vagy cukrozottak és egyéb nem egészséges anyagot tartalmazóak. Ezeknek nagy része szerintem emberi fogyasztásra alkalmatlanok, maximum a WC-t tisztítanám velük, de hogy megigyam, az teljességgel kizárt. „Mert hülye azért nem vagyok!”