Mint minden otthoni területen, miért pont a víztisztításban ne lennének házi praktikák. Általában ezeket még a múltszázadból hoztuk (illetve maradt rajtunk) rokonjainktól, akik már akkor tudták, hogy mi a tuti. Ebben a bejegyzésben 2 olyan elterjedt házi praktikát mutatok be, amelyek nem feltétlen igazak, de sokszor lehet olvasni víztisztító berendezésekkel és vízminőséggel kapcsolatos bejegyzések comment részében.
Párologtassuk el a klórt az ivóvízből és nem marad klóros.
Ez a praktika egyenesen elismeri, hogy problémák vannak azzal, ha a vezetékes csapvízbe jut ebből a finomnak és egészségesnek nem nevezhető fertőtlenítő vegyszerből. Tehát tényleg gond, ha van benne ilyen. Sajnos viszont a vezetékes vízszolgáltatás eseteben ez szükséges, hiszen a hosszú csőhálózat és a nem azonnali csapolás fertőzések melegágya lehet, ami népegészségügyi szempontból valós kockázat a vezetékes vízfogyasztók körében. Klórozni kell és kész! Sajnos nincsen ennyire hatékony és „olcsó”, valamint elterjedt megoldás. Ebbe még mi is bele kell, hogy nyugodjunk, hiszen a vezetékes vízszolgáltató nem azért klórozza az ivóvizet, mert az neki jó, hanem, mert nem szeretné, hogy fertőzés cunami üsse fel a fejét a vízvezetékekben.
Sajnos viszont a klór eltávolítása szellőztetéses, illetve kirakásos módszerrel közel sem nevezhető 100%-osnak. Persze, valami igazságtartalma van, de közel sem akkor hatásfokkal működik ez a praktika, ami minden klórral kapcsolatos problémát megold a vezetékes csapvízben.
A klór nagyon jól oldódik a vízben, vizes közegben HOCl és HCl formában van jelen (fertőtlenítő hatású). A víz elég sok klórt fel tud venni addig, míg telített nem lesz. Ha telítetté válik az oldat, akkor van visszaalakulás is. Van visszaalakulás klórgázzá kevésbé koncentrált oldatból / csapvízből is, de minimális mértékben. Melegítés hatására a gázképződés gyorsabb. A levegőn szellőztetés csökkenti a klór koncentrációját a vízben, de nem 100 % hatásfokú.
Forralás hatására tisztul a víz
Vannak olyan helyek, ahol a forralás jó védekezés lehet a vírusok és baktériumok ellen az ivóvíz esetében. Néha az is előfordul, hogy a vízszolgáltató/ÁNTSZ hívja fel a figyelmet arra, hogy a rossz vízminőség miatt érdemes forralni a vizet fogyasztás előtt. NA EZ ÉRDEKES!!! Viszont a forralással mit is teszünk valójában?
Tulajdonképpen desztillációs folyamatot készítünk elő. Ez akkor zajlana le teljesen, ha egy üveglap segítségével a tűzhely fölött rotyogó víz gőzét lepárolnánk. Mivel mindenki tudja, hogy az így lepárolt víz nagyon tiszta, az is feltételezhető, hogy az edényzetben visszamaradt víz kárára történek. A felforralással csak a baktériumok semlegesíthetőek. Egyébként az edényzetben visszamaradt víz „besűrűsödik”, hiszen tiszta vízgőzt vonunk ki belőle. Ez nem egy tisztítási folyamat, de bizonyos kórokozókkal szemben hasznos lehet. Bizonyos kórokozókkal szemben!
Forralás hatására ugyan távoznak a gázok a vízből, azonban ha oldott állapotban tartalmaz a víz kalciumot, magnéziumot (csapadékképző anyagokat), akkor ún. vízkő (mészkő) képződik az edény falán. Az ásványi anyagok egy része távolítható csak el a csapvízből forralással.
A praktikus sem praktikus.