A Levegő Munkacsoport képviselője is részt vett a Budapesti Víz Világtalálkozónak a magyar környezetvédelmi civil szervezetek részére rendezett előkészítő konferenciáján. Hozzászólásának témája „A víz és szanitáció fenntartható fejlesztési célok finanszírozása” volt. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelméhez szükséges tevékenységek finanszírozása érdekében több feladat támogatása szükséges.

Támogatni kell a biológiai (vegyszerektől mentes) gazdálkodást a mezőgazdaságban. A talaj a legjelentősebb természetes víztározó. A felszín alatti vizek és a felszíni vízfolyások, holtágak, tavak összeköttetésben vannak egymással, tehát bármelyik víztest szennyezése ha késleltetve is, de eljuthat a többi víztesthez. Így a talajvízből az ivóvíz alapjául szolgáló, mélyebben fekvő rétegvizekhez is.

Támogatni kell a bontásból származó építőanyagok újrahasznosítását. Ennek az iparágnak a termékei ugyanis sok esetben helyettesíthetik az építőiparban a felszíni bányászat által nyert kavicsot, homokot. A felszíni bányászat nyomán nagy felületű (és nagy mélységű) bányatavak maradnak vissza, melyek a talajvízből keletkeznek, és felületi párolgásuk miatti vízveszteségük utánpótlását is a talajvízből nyerik. Ezáltal nagymértékű az elszívó hatásuk, ami a talajvíz szintjének süllyedését okozza nagyobb távolságban is. A kavicsbánya-nyitási kérelmekhez benyújtott hatástanulmányok is elismerik, hogy a nyitott vízfelület jobban párologtat, mint a talaj és a növényzet. Míg az öntözéshez használt víz a terményekben, illetve a növényekben hasznosul és a talajra hullott része visszajut a földbe, egy nagy kavicsbányató párolgása szükségtelen, meddő vízveszteséggel apasztja a talajvízszintet. A talajvízszint vészes süllyedése mind a mezőgazdasági, mind a természeti területekre nézve káros következményekkel jár. Egyes területeken a túlságosan elharapódzó felszíni bányászat miatt már kiapadtak a talajvízből táplálkozó öntözőkutak, és kénytelenek az ivóvíz alapjául szolgáló rétegvizeket használni erre a célra.

Támogatni kell a lakosságot és a civil szervezeteket a környezetkárosító létesítményeket (például kavicsbányákat) engedélyező határozatok elleni fellebbezési és perlési lehetőségükben. A fellebbezési illetékek és perköltségek nagysága ugyanis sok esetben ellehetetleníti a lakosság és a civil szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, illetve a környezet, így a víz védelme érdekében tanúsított törekvéseiket.

Az önkormányzatokat segíteni kell abban, hogy mezőgazdasági célra visszavásárolhassák a tulajdonosoktól az ipari célú eladásra felajánlható földjeiket, mivel a kavicsbánya-vállalkozások igen gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy egyes telektulajdonosoktól, akik például kárpótlási jegyekkel történt licit útján jutottak földterülethez, vagy olyan idős gazdáktól, akik már nem tudják földjüket művelni, megvásárolják földjeiket. Néhány telek eladása kavicsbányászat céljára ellehetetlenítheti a mezőgazdaságot a körülötte lévő telkeken.

Növelni kell a földvédelmi járulék mértékét, mert a kavicsbánya vállalkozások aránytalanul alacsony összeg ellenében szüntethetnek meg termőföldeket, szerezhetnek felszíni bányászati engedélyt. Ez nem csak a termőföld-területek csökkenésével, hanem a felszín alatti vízkészlet fogyásával és szennyezésének veszélyével jár.

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében, illetve azzal összefüggésben támogatni kell a mezőgazdasági szakképzést, a független ellenvéleményt a tervek és hatástanulmányok vonatkozásában, valamint a civil szervezeteket a jogszabályok és jogszabály-módosítások véleményezési lehetőségében.

Az egyes javaslatokkal kapcsolatban a téma iránt érdeklődők közötti beszélgetésben példák hangzottak el.

 

Forrás: http://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/a-kavicsbanyak-tiszta-ivovizunket-is-veszelyeztetik

Szólj hozzá!

home